Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Díjkiosztó, Közgyűlés

2019.09.26

Maraton Klub díjkiosztó ünnepsége

2019. október 12. szombat Lajosmizse tanyacsárda
Helyszín: Új Tanyacsárda: 5-ös főút, 63-as km szelvény
GPS:
47° 3' 11" N
19° 30' 21" E

Program:
9.30 A vendégek érkezése az Új Tanyacsárdába.
10.00-11.00: Közgyűlés a Barna teremben
12.00 Díjkiosztó ünnepség kezdete a Nyári színben

Díjátadót követően ebéd.

Tisztelettel és szeretettel várunk minden érdeklődőt, díjazottat, felnőttet, gyermeket.

 

A Maraton Klub 2019. október 12-én tartja soron következő közgyűlését Lajosmizsén, a Tanyacsárdában, délelőtt 10 órakor, a díjkiosztó helyszínén. A közgyűlésen minden tagot tisztelettel várunk!
Napirendi pontok:
1. Az új Alapszabály megvitatása
2. Az új Alapszabály elfogadása
3. Egyebek
Határozatképtelenség esetén a közgyűlés új időpontja 2019. október 12. 10.30 óra azonos helyszínen, azonos napirenddel. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

 

Alapszabály tervezet:

 

Magyar Postagalamb Sportszövetség Maraton Klub

 

új

 

alapszabálya

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elfogadva: 2019-10.12.

Lajosmizse             

 

 

 

EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

 

 

 

Az alapszabály mellékletét képező jelenléti ívet aláírók, mint ez Egyesület tagjai az alábbiak szerint fogadják el az Egyesület új Alapszabályát:

 

 

I.

AZ EGYESÜLET ADATAI

 

 

1. Az Egyesület teljes neve: Magyar Postagalamb Sportszövetség Maraton Klub

 

Az Egyesület rövidített neve: Maraton Klub

 

Az Egyesület idegen nyelvű elnevezése: Hungaryan Maraton Klub

 

2. Az Egyesület székhelye: 9151 Abda, Petőfi utca 6/a.(hrsz.:313)

 

3. Az Egyesület jogállása: Az Egyesület önálló jogi személy.

 

4. Az egyesület honlapja (közleményeinek internetes elérhetősége):

www. xxxxxxxxx

 

5. Az egyesület alapító tagjainak adatait az alapszabály – elkülönítve kezelt – mellékletét képező tagjegyzék tartalmazza.

 

II.

 

AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGEI

 

1. Az Egyesület céljai:

 

Az Egyesület Alapvető célja azon egyesületi tagok postagalambsporttal kapcsolatos tevékenységének szervezetszerű biztosítása, akiknek a Magyar Postagalambsport Szövetség által 2009 évbe a feleresztési helyektől bemért, és nyilvántartott dúctávolsága a 800 – azaz nyolcszáz – km-t eléri, vagy azt meghaladja:

 

  1. a postagalambok genetikai állományának megőrzése tenyésztéssel, ezek továbbfejlesztése főleg versenyzéssel, szabályozott és törvényes módon,  
  2. a postagalambsport hagyományainak ápolása, valamint a hazai és nemzetközi versenyzés szakszerű irányítása és szervezése,
  3. a versenyek lebonyolításában való végrehajtói feladatok ellátása,
  4. a Nemzeti hosszú-, és Maraton-távú, országos versenyek szervezése, szervezésének segítése,
  5. a tagok képviselete különböző galambász fórumokon és külső személyekkel szemben.

 

 

 

 

 

2. Az egyesület tevékenységei:

 

I. A céljai megvalósítására szolgáló, alapcél szerinti tevékenységek:

  1. az elfogadott szabályzat és határozatoknak megfelelő eljáró és végrehajtó szervezetek létrehozása és működtetése,
  2. a szabályozások betartása és betartatása,
  3. a tevékenységekkel kapcsolatos dokumentációk kezelése,
  4. a szervezet működéséhez szükséges technikai kellékek biztosítása, megőrzése, bővítése, használata és fenntartása,
  5. az Egyesület tagjai által magasabb fórumok által rendezett kiállításokon elért eredmények képviselete, az eredmények megvédése,
  6. az Egyesületet érintő ügyek eldöntése, döntések képviselete,
  7. az Egyesület működéséhez szükséges helyi szabályozások elkészítése.
  8. egyedi azonosítású lábgyűrűk forgalmazása.

 

II. Gazdasági-vállalkozási tevékenység:

Az Egyesület céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, a célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az ilyen tevékenység végzéséből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összbevétel 60 %-át.

 

III. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap.

 

 

III.

A TAGSÁGI VISZONY

 

1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Kiskorú természetes személy felvételéhez törvényes képviselői hozzájáruló nyilatkozat is szükséges.

 

Az egyesületi tagság formái:

  1. rendes tagság,
  2. tiszteletbeli tagság,
  3. pártoló tagság.

 

Az Egyesület azonos típusú tagjait egyenlő jogok illetik meg. Az egyesület tagjai a küldöttgyűlésen – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján – meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek, és gyakorolhatják tanácskozási, illetve – ha ezzel rendelkeznek – szavazati jogukat.

 

2. Az Egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. A rendes tagság létrejöttének és fenntartásának feltétele az egyszeri tagdíj megfizetése és az éves regisztrációs díj határidőben történő megfizetése.? Ezt át kell gondolnunk.!!!!!!!!

 

Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz mellékelni kell két rendes tag ajánlását is. Amennyiben jogi személy kéri felvételét, mellékelni kell a szervezet igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként a tagsági jogok gyakorlása során.

 

Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökének címezve kell benyújtani. A kérelmet az Elnökség javaslatára a titkár terjeszti a Küldöttgyűlés elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról a Küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.   

 

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

  1. részt vehetnek az Egyesület Küldöttgyűlésén, ott tanácskozási (ideértve a felszólalást és a kérdések feltételét is), indítványozási, észrevételezési és szavazati jogot gyakorolhat;
  2. bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók. Kiskorú rendes tag csak életkorának megfelelő olyan tisztségre választható, mely képviseleti joggal nem jár;
  3. jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;
  4. igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,
  5. a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

 

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

  1. kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
  2. kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
  3. kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;
  4. nem veszélyeztethetik az egyesület céljainak megvalósulását és az egyesület tevékenységét.
  5. Az Egyesületi tag köteles tudomásul venni, hogy elért versenyeredményei csak akkor válnak hitelessé, és elfogadottá, ha az Országos Szövetség versenyengedélyével és a kiírt versenyekhez alapnevezéssel rendelkezik.

 

3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség javaslatára, vagy a Küldöttgyűlés felkérése alapján – az a személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.

 

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag a Küldöttgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt, tisztségre – a tiszteletbeli tisztségek kivételével – nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Köteles betartani az alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti a célok megvalósulását.

 

Tiszteletbeli tag felvételéről a Küldöttgyűlés dönt. A tagság a felkérés elfogadásával jön létre.

 

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek, illetve a tiszteletbeli tagok tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

 

4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a szervezet, amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos anyagi támogatására. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.

 

A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazati joga, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie, de az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatására köteles. Kötelesek továbbá betartani az alapszabály rájuk vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztethetik a célok megvalósulását.

 

A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Küldöttgyűlés felé lehetséges. A Küldöttgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.

 

5. A tag, a vezető tisztségviselők és az Ellenőrző Bizottság tagja kérheti a bíróságtól az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

 

6. A tagsági viszony megszűnik:

  1. a tag kilépésével, amelyet az egyesület Elnökéhez kell írásban bejelenteni. A tag kilépettnek tekintendő a kilépő nyilatkozata az Elnök általi kézhezvételének napjával;
  2. a tag kizárásával;
  3. a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  4. a tagsági jogviszony felmondásával.

 

Ad b) A Fegyelmi Bizottság dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület Küldöttgyűlése jár el. Az Elnökség tagjainak, illetve a tiszteletbeli tagok fegyelmi ügyében első fokon is a Küldöttgyűlés dönt.

Kizárandó az Egyesület tagjai közül

  • az a tag, aki tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti (ide nem értve a felmondás alapját képező tagdíjfizetési mulasztást), ?
  • az a tag, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

 

E magatartások esetén kizárás helyett figyelmeztetés is alkalmazható, az elkövetett magatartás súlyosságához, egyszeri vagy ismételt jellegéhez igazodóan, ezekkel arányosan. A taggal szembeni eljárás szabályai ez esetben is megegyeznek a kizárásra alkalmazandó szabályokkal.

 

A kizárási eljárást első fokon – az Elnökség tagjainak ügye kivételével – a Fegyelmi Bizottság folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáról a Fegyelmi Bizottság elnöke dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot az Fegyelmi Bizottság kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa.

A taggal a Fegyelmi Bizottság kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak tovább tartalmaznia kell az igénybe vehető – egyesületen belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.

 

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az Egyesület Küldöttgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [jogszerűtlenség, ideértve az alapszabály sérelmét is, illetve megalapozatlanság], és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni. A küldöttgyűlés összehívására jogosult személy a fellebbezés érdemi tárgyalásra alkalmasságáról a fellebbezés kézhezvételét követő 30 napon belül döntést hoz. Alkalmas fellebbezés esetén az összehívó köteles az egyesület küldöttgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a küldöttgyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.

 

A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:

  • a Fegyelmi Bizottság döntése esetén a kézhezvételtől számított 15 napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,
  • fellebbezés esetén, illetve az Elnökség tagjai vonatkozásában a küldöttgyűlés kizárást helybenhagyó (elnökségi tagok esetében kizáró) határozatának meghozatalával.

 

Ad d) A tagsági jogviszonyt a Küldöttgyűlés harminc napos határidővel felmondhatja, ha a rendes tag hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli – póthatáridőt tűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a regisztrációs díj, vagy a tagdíj megfizetésével. Ugyanez irányadó a pártoló tagra is, ha az általa vállalt vagyoni hozzájárulást nem teljesítette.

Az írásbeli felszólításban fel kell hívni a tag figyelmét arra, hogy amennyiben a felszólítás alaptalan, vagy mulasztását ki kívánja menteni, adja elő az ezekkel kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat. A felszólításnak továbbá tájékoztatást kell adni az esetleges fizetési kedvezményekről is.

 

A tagsági jogviszony felmondás esetében a felmondási idő leteltével szűnik meg.

 

 

IV.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

 

1. Az Egyesület szervei

 

Az Egyesület testületi szervei:

  1. Közgyűlés,
  2. Elnökség,
  3. Versenybizottság,
  4. Ellenőrző Bizottság.
  5. Fegyelmi Bizottság

 

Az Egyesület tisztségviselői:

  1. elnök,
  2. titkár,
  3. versenybizottsági elnök és tagok,
  4. pénztáros,
  5. ellenőrző bizottsági elnök és tagok.
  6. fegyelmi bizottsági elnök és tagok
  7. 2 elnökségi tag,?

 

Az egyesület vezető tisztségviselői: 

Varga Attila János   egyesület elnöke                                (H-9151 Abda, Petőfi utca 6/a.)

Páva Zoltán               egyesület titkára                                (H-9011 Győr, Páskom u. 81/b)

Nagy Endre               egyesület versenybizottság elnöke (H-8394 Alsópáhok,Fő út 18.)     

 

2. A Közgyűlés

 

A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

 

A Közgyűlés tagja az Egyesület rendes tagja. Minden tag azonos jogállással és szavazati joggal rendelkezik. A tagok választási ciklusonként 5 évre választanak, akik teljes jogkörrel képviselik az őket megválasztó tagokat. A zóna küldöttválasztó gyűlésen a jelen lévő tagok, a megválasztott küldöttek közül zóna koordinátort választanak, aki összefogja a megyei egyesületi tagokat, és aktív szerepet vállal az egyesületi tevékenység helyi szintű irányításában, a munkák szervezésében. Az ülésről jelenléti ívet kell vezetni és jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az egyesület Elnökének meg kell küldeni, hogy a küldöttek nyilvántartásba vételéről intézkedhessen. Abban az esetben, ha a küldöttek választási cikluson belül bármely ok miatt megválnak státuszuktól, a megválasztott küldött póttag lép a helyükbe. A zóna küldöttválasztó gyűlést a megyei koordinátor hívja össze az Elnök egyidejű tájékoztatása mellett.  Az új megválasztott küldött mandátuma az adott ciklus időpontjáig szól.

 

A Küldöttgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Küldöttgyűlést az Egyesület évente kétszer tart. A küldöttgyűlés döntéseit főszabály szerint ülés tartásával hozza meg.

 

2/A. Küldöttgyűlés ülés tartásával.

 

a) A küldöttgyűlés ülésének összehívása, a napirend megállapítása, a küldöttgyűlés helyének kijelölése.

 

A Küldöttgyűlés ülését a Titkár, akadályoztatása esetén az Elnök írásban hívja össze.

 

Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Küldöttgyűlést össze kell hívni, ha azt az illetékes törvényszék elrendeli. Össze kell továbbá hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha:

  • az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ez utóbbi esetekben összehívott Küldöttgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

A Küldöttgyűlést a Titkár írásban hívja össze. Döntésével megjelöli a küldöttgyűlés napirendjét, továbbá kijelöli annak helyét és időpontját. Megjelöli azt is, hogy a küldöttgyűlésen videokonferencia, hangfelvétel útján is lehetséges-e a megjelenés.

 

A küldöttgyűlés ülése főszabály szerint az egyesület székhelyén tartandó, de az összehívó határozhat az ülésnek a székhelyet magában foglaló megye területén kívül egyéb alkalmas központi helyszínen történő megtartásáról is. A Küldöttgyűlés összehívható akként is, hogy azon a tagok kizárólag elektronikus hírközlési eszközök segítségével vannak jelen.

 

A küldöttgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:

  • az egyesület nevét és székhelyét;
  • az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  • az ülés napirendjét (A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat az ülést megelőzően kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is.);
  • a konferencia-küldöttgyűlésre vonatkozó információkat.

 

Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal  az ülés időpontját megelőzően írásban – a szaklapban meghirdetett, és/vagy a megküldött meghívó útján – értesülnek.

 

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A Titkár a Küldöttgyűlés összehívását megelőzően a napirend tervezetét megküldi a tagoknak azzal, hogy arra a kézhezvételtől számított öt napon belül észrevételt, illetve újabb napirendi pontokra vonatkozó indokolt indítványokat tehetnek. A határidő lejártát követően a beérkezett javaslatokat és észrevételeket figyelembe véve a Titkár összeállítja a küldöttgyűlés napirendi pontjait.

Ha az összehívó a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy azt elutasítja, a küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi szavazásra  jogosult jelen legyen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon.

 

b) Az ülés lebonyolítása

 

Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a küldöttgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők (utóbbiak egyúttal szükség szerint, a titkos szavazásoknál mindig szavazatszámláló bizottságot is alkotnak).

 

A küldöttgyűlést az egyesület Elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén a Titkár látja el a levezető elnöki teendőket.

 

A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető nem tag (tagi képviselő) is lehet.

 

A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a küldöttgyűlés egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.

 

Ezt követően meg kell állapítani a küldöttgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.  Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni.

Határozatképesség esetén a küldöttgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról.

 

A küldöttgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felel. Megadhatja, figyelmeztetheti az előre megadott időkeret túllépésére, illetve a tárgytól való eltérésre. A levezető elnök megvonhatja a felszólalótól a szót, ha az a figyelmeztetés ellenére tovább folytatja az arra okot adott magatartását. Rendzavarás esetén figyelmeztetéssel élhet, illetve ez okból felfüggesztheti a küldöttgyűlés ülését.

 

A napirend megnyitása után a levezető elnök vitára bocsátja a megküldött előterjesztést, megállapítja a felszólalások időkeretét, levezeti és lezárja a vitát, majd levezeti a szavazást.

 

Az Egyebek napirendi pontban tájékoztatók, szavazást nem igénylő beszámolók tárgyalhatóak.

 

A Küldöttgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a küldöttgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a küldöttgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

 

A küldöttgyűlés ülése video-konferencia útján is megtartható. A használt elektronikus hírközlő eszköz skype, illetve egyéb, a kép és hang egyidejű közvetítését és a tagok korlátozás-mentes, valós idejű kommunikációját egyszerre biztosító hálózati, illetve internetes elektronikai eszköz lehet. Lehetőség van arra, hogy a székhelyre összehívott küldöttgyűlésen a tagok ezen a módon jelenjenek meg, és arra is, hogy a küldöttgyűlést teljes egészében elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával tartsák meg. Erre a meghívóban ki kell térni, azzal, hogy e mód nem alkalmazható a tagok bármelyikének hátrányára, és az adott eszközzel nem rendelkező tag jelenlétét kérésére a küldöttgyűlés ülése alatt a székhelyen biztosítani kell.

 

A konferencia-küldöttgyűlésre az ülés megtartására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A tagok azonosítása a rendszerbe történő bejelentkezés során történik. A tagoknak egyedi felhasználó nevet kell biztosítani, melynek jelszavát a tag határozza meg. Az ilyen módon tartott küldöttgyűlésen, a tagokon kívüli meghívottak részvételét is biztosítani kell.

 

Titkos szavazást igénylő kérdések konferencia-küldöttgyűlésen csak akkor tárgyalhatóak, ha a titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételei biztosítottak.

 

c) A küldöttgyűlés határozatképessége

 

A Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van.

 

Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Küldöttgyűlés a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, fél óra várakozás után a küldöttgyűlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontokban a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül határozatképessé válik, ha a küldöttgyűlés meghívójában a távollét e jogkövetkezményére és a meghatalmazott képviselő igénybe vételének lehetőségére a tagok figyelmét kifejezetten felhívták. A küldöttgyűlés ez esetben a

napirend kiegészítéséről nem határozhat.

 

 

 

 

d) A szavazás módja, a határozatok közlése:

 

A Küldöttgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazás tárgykörében döntést a Küldöttgyűlés nem hoz, míg a jelenlévő, szavazásra jogosultak megismételt szavazása estén az egyszerű szótöbbséget el nem éri.

 

Titkos szavazást rendelhet el a Küldöttgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

 

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező valamennyi tag háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

Az egyesület alapszabályának módosításához a küldöttgyűlésen jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

 

A Küldöttgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, illetve meghozandó döntésben egyébként érdekelt.
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.

 

A szavazás során elsőként az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról szavaznak, és ez után az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetbe foglalt végleges szövegről szavaznak. A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést.

 

e) Jegyzőkönyvezés

 

A küldöttgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a küldöttgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a küldöttgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket.

 

A konferencia-küldöttgyűlés ülésén elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök vagy a titkár aláírásával hitelesít.

 

f) A Küldöttgyűlés hatásköre:

 

A Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre:

  1. megválasztja és – ha tisztségük ellátására méltatlanná váltak – visszahívja az Egyesület vezető testületeinek tagjait (Elnökség, Ellenőrző Bizottság, Verseny Bizottság, Fegyelmi Bizottság), illetve az egyesület tisztségviselőit, könyvvizsgálóját, továbbá megállapítja esetleges díjazásukat,
  2. határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
  3. elfogadja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;
  4. az Elnökség javaslata szerint, a titkár előterjesztése alapján dönt a tagfelvételi kérelmekről (a pártoló tagok kivételével);
  5. tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
  6. elfogadja az éves költségvetést, az Elnökség szakmai beszámolóját, illetve a számviteli beszámolót, annak mellékleteivel együtt (kiegészítő melléklet, közhasznúsági melléklet). A számviteli beszámoló elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.
  7. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  8. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az ellenőrzőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  9. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és az ellenőrzőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  10. határozathozatal a más egyesülettel való közös verseny rendezésére, ennek technikai kivitelezése a szövetségi versenyszabályzatban az idevonatkozó elfogadott Nemzeti Bajnokság eredményszámolása szerint??????????
  11. határozathozatal a más egyesülettel való egyesülés, illetve az egyesületekre való szétválás egyes kérdéseiben (egyesülés, illetve szétválás elhatározása, egyesülési – szétválási terv, illetve a kapcsolódó számviteli beszámolók, egyesülési – szétválási szerződések elfogadása)
  12. az egyesület megszűnésének elhatározása, a végelszámoló kijelölése.

 

2/b. Küldöttgyűlés ülés tartása nélkül (távszavazás).

 

A küldöttgyűlés döntését a személyi kérdések, továbbá az éves költségvetés, illetve az éves számviteli beszámoló elfogadásának kivételével távszavazás útján is meghozhatja. Távszavazásra kész, döntésre teljes egészében alkalmas határozattervezet bocsátható.

 

A távszavazást a titkár rendeli el és kezdeményezi, akként, hogy a határozattervezet szövegét a tagok részére, az általuk megadott postai vagy elektronikus elérhetőségre a kézhezvétel igazolására alkalmas módon megküldi, azzal a felhívással, hogy a rendes tagok a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolc napos, a felhívásban megjelölt határidőn belül adhatják le „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazatukat. A felhívásban meg kell jelölni a szavazat leadásának módját is.

 

Ha bármely rendes tag a szavazat leadására rendelkezésére álló határidőn belül ülés összehívását indítványozza, a titkár köteles összehívni a küldöttgyűlés ülését, melynek a kérdés kötelező napirendi pontja.

 

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három munkanapon belül – ha valamennyi rendes tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három munkanapon belül – a titkár megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három munkanapon belül közli a tagokkal.

 

A szavazás akkor érvényes, ha a szabályszerűen lebonyolított szavazás során legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

 

3. Az Elnökség

 

a) Összetétele

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az öttagú Elnökség látja el. Az elnökséget a küldöttgyűlés választja öt éves időtartamra. Az Elnökség tagjai: az elnök,a titkár (alelnök),a Versenybizottság elnöke és további két elnökségi tag(ellenőrző bizottság elnöke, fegyelmi bizottság elnöke). A tagok megbízatása megválasztásuk elfogadásával jön létre.

 

 

 

 

b) Működése

Az Elnökség döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül (távszavazással) hozza meg.

 

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban  értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

 

Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további személyek hívhatók meg.

 

Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökségi tagokon kívül csak az Ellenőrző Bizottság tagjai, az egyesületi tagok, illetve a meghívottak vehetnek részt.

 

Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

 

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van.

 

Az Elnökség üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az elnökségi ülés helyét, idejét, a jelenlévők számát és személyét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet, az elhangzott hozzászólások rövid összefoglalását.

 

Az Elnökség ülése konferencia-ülés formájában is megtartható, melynek lebonyolítására a konferencia-küldöttgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

Az Elnökség döntését ülés tartása nélkül is meghozhatja (távszavazás). Erre a küldöttgyűlési távszavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy nem rendelhető el távszavazás személyi kérdésekben, valamint az éves beszámoló és az éves költségvetés tervezetének elfogadása során.

 

c) Hatásköre

Az Elnökség dönt minden olyan, az egyesület irányításával kapcsolatos kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

Az Elnökség feladatai:

  1. ellátja az Egyesület operatív vezetésével, napi ügyeinek vitelével kapcsolatos feladatokat; az e körbe tartozó döntéseket meghozza;
  2. az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben (különösen: beszámolók, éves költségvetés) előterjesztést fogalmaz meg a Küldöttgyűlés számára;
  3. előkészíti a küldöttgyűléseket,
  4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  5. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  6. befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;
  7. első fokon a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz (az Elnökség tagjainak és a tiszteletbeli tag kizárása kivételével);
  8. javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására,
  9. dönt a pártoló tagok felvételéről,
  10. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a szükséges intézkedések megtétele,
  11. kialakítja és közzéteszi az Egyesület gyűjtési körzeteit.

 

Az Elnökség a két Küldöttgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Küldöttgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Küldöttgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két küldöttgyűlés között, a honlapon tájékoztatja az Egyesület tagjait.

 

4. Az Egyesület tisztségviselői

 

a) Megbízatási idő

Az egyesület IV. 1. pont szerinti tisztségviselőit a Küldöttgyűlés öt évre választja, megbízatásuk lejárta után újra választhatóak. Az öt éves ciklus közben megszűnő megbízatású tisztségviselő helyére megválasztott új tisztségviselő megbízatása a ciklusból még hátralévő időre szól.

 

b) Összeférhetetlenségi szabályok

 

A vezető tisztségviselőkre és az Ellenőrző Bizottság tagjaira a Ptk. 3:22. §-ában rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok irányadóak.

 

A  pénztáros tisztségére az egyesület tagjain kívüli személy is választható.

 

c) A tisztségviselést kizáró okok

 

Nem lehet az Egyesület valamely testületi szervének tisztségviselője az, akit bármelyszintű jogerős fegyelmi határozattal a sporttevékenységtől, a rendezvények látogatásától eltiltottak, az eltiltás ideje alatt, és annak eltelte után legalább öt évig, vagy aki tevékenységével megsértette a Magyar Postagalamb Sportszövetség vagy az Egyesület szabályait és a betöltött tisztségéhez méltatlan volt.

 

Tisztségéből visszahívható, aki

1. feladatát nem, vagy hanyagul látja el és e magatartásával veszélyezteti egyesülete célkitűzéseinek megvalósítását,

2. aki magatartásával tisztségéhez méltatlanná vált,

3. aki az őt megválasztó tagság bizalmát elvesztette.

A visszahívást az egyesület bármely tagja kezdeményezheti. Az írásban benyújtott visszahívásra tett beadványnak tartalmazni kell azon okokat és körülményeket, melyek alapján a rendes vagy rendkívüli küldöttgyűlés kezdeményezheti a tényfeltáró eljárás lefolytatását.

A felmentés és visszahívás eseteiben is tényszerűen ki kell vizsgálni a felmerült körülményeket, mely feladatot a küldöttgyűlés által megválasztott 3 tagú eseti bizottság végzi.

Az eljárás alá vontat írásban kell értesíteni a vizsgálat tényéről, a vizsgálat idejéről, biztosítani kell, hogy bizonyítékait, védekezését érdemben előadja.

A felmentésről és tisztségből való visszahívásról a küldöttgyűlés írásban foglalt Határozatában dönt. A küldöttgyűlési határozat ellen a határozat tudomására jutásától számított 30 napon belül a bírósághoz keresletet lehet benyújtani.

Két küldöttgyűlés között a kötelező felmentésre az elnökségnek is van hatásköre a következő küldöttgyűlés időpontjáig. Az elnökség ilyen értelmű határozatának a küldöttgyűlés által történő utólagos jóváhagyásához ez esetben is 2/3-os szavazati többség szükséges.

 

 

d) A vezető tisztségviselők feladat- és hatáskörei

 

A vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

 

Az elnök feladatai:

  1. a Küldöttgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,
  2. konferenciák és más rendezvények szervezése,
  3. a Küldöttgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
  4. az Egyesület működésének irányítása,
  5. utalványozási jog gyakorlása a titkárral vagy bármelyik elnökségi taggal együttesen,
  6. képviseli az Egyesületet és rendelkezik a bankszámla felett.
  7. szorosan együttműködik a pénztárossal

 

 

 

A titkár (alelnök) feladatai:

 Az Elnök akadályoztatása esetén átveszi az elnöki funkcióból álló feladatokat.

  1. A versenyek szervezésével, felügyeletével szorosan együttműködik a versenybizottság elnökével, felügyeli a versenybizottság munkáját. Tájékoztatja a Magyar Postagalamb Sportszövetséget az éves hivatalos versenyek rendezéséről, annak időpontjairól, és feleresztési helyeiről.
  1. az elnök konzultánsaként működik,
  2. az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Küldöttgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;
  3. az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;
  4. tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
  5. a titkár előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.
  6. nyilvántartja a tagságot,
  7. gondoskodik az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzéséről és azok folyamatos kezeléséről.

 

A pénztáros feladatai:

Pénztáros: Dr.Papp Zsuzsanna

  1. nyilvántartja a tagdíjak-regisztrációsdíjak befizetéseit, mulasztás esetén jelzéssel él az elnök felé,
  2. ellenőrzi a kifizetések szabályszerűségét, ügyel a bizonylati fegyelem megtartására, a pénzügyek szabályszerűségére.
  3. gondoskodik a következő éves költségvetés és az éves számviteli beszámoló tervezetének előkészítéséről.

 

A további elnökségi tagok feladatait, a közöttük levő munkamegosztást az Elnökség határozza meg.

 

Az egyesület megválasztott vezető tisztségviselői:

Elnök:                                     J.Varga Attila

Titkár( Alelnök):                     Páva Zoltán

Versenybizottság elnöke:       Nagy Endre

Elnökségi tag:                        Kajtár Attila(Fegyelmi bizottság elnöke)

Elnökségi tag:                        Pusztai László(Ellenőrző bizottság elnöke)

 

 

A Versenybizottság vezetőjének feladatai:

 

Munkáját a szabályok és testületi szervek határozatainak alapján az Egyesület alelnökének elvi irányítása mellett végzi.

 

Feladata, hatásköre:

  1. vezeti és felügyeli a versenyekkel összefüggő tevékenységet,
  2. irányítja és elvégzi a dokumentációk kiállítását, vezetését, kezelését, megőrzését, továbbítását,
  3. felügyeli, betartja a tevékenységgel kapcsolatos szabályzatokat és előírásokat, a szabályalkalmazás terén egyszemélyi felelősség terheli,
  4. aláírja a versenydokumentáció iratait, azok szabályszerűségéért felelősséggel tartozik,
  5. dönt a szabályszegések ügyében, a hozott döntések fellebbezési eljárásában önálló képviseleti joggal képviseli az Egyesületet. Indokolt esetben a döntéséhez a Versenybizottsági tagok véleményét kikéri, ekkor a testületi ülésről jegyzőkönyvet készíttet,
  6. a szabályszegők felelősségre vonását kezdeményezi,
  7. véleményezi a szabályzatokat, azok szükségszerinti módosítását kezdeményezi.
  8. A nemzetközi versenyek tekintetében elkészíti, és közzé teszi az adott év feleresztési helyeivel, versenyzési formáival kapcsolatos elnökség által jóváhagyott programot, és kiírási feltételeket.
  9. Elvégzi, illetve elvégezteti a versenyeredmények számolását, továbbítja versenyadatokat a Magyar Postagalamb Sportszövetség adatbázisába és elkészíti az adott versenyév díjlistáját, közreadja igény szerint a klub versenyzői részére

 

5. A képviselet rendje

 

Az egyesületet az elnök, illetve a titkár önállóan képviselik. A további elnökségi tagok csak az elnök, illetve a titkár együttes akadályoztatása esetén, írásbeli meghatalmazásuk alapján képviselhetik az egyesületet, a meghatalmazás szerint.

 

A képviselet előbbi rendje a bankszámla feletti rendelkezésre is irányadó.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6. Ellenőrző Bizottság

 

a) Összetétele

Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 3 főből áll. Az EB tagjait a küldöttgyűlés választja 5 éves időtartamra, a bizottsági tagsági jogviszony a tisztség elfogadásával jön létre. A bizottsági tag a bizottság munkájában személyesen köteles részt venni.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak.

 

Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek.

 

b) Működése

Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

 

Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

 

c) Hatásköre

Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az egyesület teljes működését és gazdálkodását, mind jog-, mind célszerűségi szempontból, az ügyvezetést pedig különösen az egyesület érdekeinek megóvása céljából. Ellenőrzi a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását, betartását.

 

A Bizottság ellenőrzési tevékenységét utóellenőrzés keretében folytatja, kivéve az éves költségvetés és a számviteli beszámoló esetét, melyeket azok küldöttgyűlés általi elfogadása előtt véleményeznie kell.

 

Az Ellenőrző Bizottság tagjait ellenőrzési tevékenységük végzés során egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosultak az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Küldöttgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

 

A bizottság tagjai az ügyvezetéstől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A bizottsági tagok az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.

 

 

d) Az Ellenőrző Bizottság megválasztott tagjai:

Elnök:  Pusztai László

Tag:     Nagy Gábor

Tag:     Bartoli Rudolf

 

 

 

 

7. A Versenybizottság:

 

A küldöttgyűlés által 5 évre megválasztott, elnökből és négy tagból álló szervezet, mely a Versenybizottsági elnök irányításával működik. Röptetési - és kiállítási versenyek meghatározott szervezési feladatainak végzésére hozták létre.

Munkáját a sportszabályok és testületi szervek határozatainak alapján az Egyesület alelnökének elvi irányítása mellett végzi.

Versenyidőszakban szükség szerint üléseznek, ellenőrzik az aktuális versenyek jegyzőkönyveit.

Bármely tag versenyeredményei ellenőrzését a verseny minden időszakában elrendelheti.  A nemzetközi összehasonlítású versenyeredmények tisztasága igazolása érdekében egyedi ellenőrzési módot rendelhet el.  

Úgynevezett holt időszakban, amikor nincsenek versenyek, eseti alkalmanként tartja üléseit, amikor is előkészítik a következő időszak versenyprogramjait, egyeztetést folytat le a nemzetközi versenyek tekintetében a résztvevő országok képviselőivel, az egyesület alelnökének irányítása és felügyelete mellett. A versenybizottság üléseit a versenybizottság elnöke hívja össze.

Határozatképes a versenybizottság, ha elnöke és legalább két tagja jelen van az ülésen.

Munkájáról az elnökségnek az elnökségi üléseken rendszeresen beszámol, ill. a küldöttgyűlésen az éves munka eredményeiről, ellenőrzéseik tapasztalatairól számot ad.

 

a.) Versenybizottság megválasztott tagjai:

 

Elnök:  Nagy Endre

Tag:     Nagy Varga Viktor

Tag:     Szabó Attila

Tag:     Bátor Antal

Tag:     Márkus István

 

8. A Fegyelmi Bizottság

 

a) Összetétele

Az Egyesület tagjai felett, I. fokú fegyelmi jogkört gyakorló szerve – kivéve az Elnökség tagjait - az Fegyelmi Bizottság, amely 3 főből áll. A Fegyelmi Bizottság tagjait a küldöttgyűlés választja 5 éves időtartamra, a bizottsági tagsági jogviszony a tisztség elfogadásával jön létre. A bizottsági tag a bizottság munkájában személyesen köteles részt venni.

A Fegyelmi Bizottság tagjai visszahívhatóak, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak.

 

b) Működése

A Fegyelmi Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Fegyelmi Bizottság ülésén, csak akkor határozatképes, ha legalább az elnök és egy tag jelen van.

Fegyelmi eljárás megindítását és lefolytatását a Fegyelmi Bizottság, - az egyesület tagja(i), vagy testülete által, - csak írásban benyújtott bejelentés alapján folytathat le. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő által vélelmezett szabályszegést, annak leíró körülményét, a szabályszegő nevét, valamint a bejelentő nevét és aláírását.

A Fegyelmi Bizottság ülései nem nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát.  Minden fegyelmi ügyben az Alapszabály – Ad b) pontjában meghatározott - tag kizárása vonatkozó – eljárási szabályokat kell alkalmazni. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Fegyelmi Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Fegyelmi Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

 

c) Hatásköre

A Fegyelmi Bizottság I. fokú fegyelmi eljárást folytat le az Egyesület tagjaival szemben – kivéve az elnökség tagjait - jogszabályok, az alapszabály, a versenyszabály és az egyesületi határozatok be nem tartása miatt. A Fegyelmi Bizottság, az I. fokú fegyelmi eljárása során, ha a bejelentést megalapozatlannak tartja, hozott határozatában elutasítja, ha megalapozott bejelentés és bizonyított a szabályszegés, legenyhébb döntése figyelmeztetés, legszigorúbb döntése a tag kizárása lehet. Versenyszabályok megszegése esetén, a szabályok megszegésének súlyosságával arányos, legenyhébb esetben figyelmeztetésben részesítheti, vagy akár egy, vagy több évre is eltilthatja a versenyzéstől, illetve az Egyesület által szervezett rendezvényektől a tagot. Versenyszabályok szándékos megszegésével elért versenyeredmény befolyásolás (csalás, eredmény hamisítás) miatt, a tagot kizárhatja az Egyesület tagjainak sorából.

 

d) A Fegyelmi Bizottság megválasztott tagjai:

Elnök: Kajtár Attila

Tag:     Száraz György

Tag:     xxxxxxxxxxxxx

V.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

 

1. Az Egyesület vagyoni eszközei

Az Egyesület bevételei:

  1. tagdíjak-regisztrációs díjak ????????
  2. az Egyesület rendezvényeinek bevételei,
  3. adományok.

 

2. Az egyesület tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán évente tagdíjat köteles fizetni.

A tagdíj mértéke tagonként évi 500 Ft. A tagnak belépéskor nyilatkoznia kell, hogy éves befizetést vállal. Év közbeni belépéskor a tagdíj a belépés hónapjától az év hátralévő részére időarányosan számított mértékben kell megfizetni, melyben a belépés hónapja egész hónapnak számít. A tagdíjat készpénzben a pénztárosnak átadva, vagy közvetlenül az egyesület bankszámlájára történő átutalással lehet teljesíteni.

 

3. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

 

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót a pénztáros terjeszti a Küldöttgyűlés elé jóváhagyás végett.

 

Az Egyesület tárgyi vagyonnal is rendelkezhet. A tárgyi vagyon gyarapítása, megőrzése, karbantartása és felhasználása a Küldöttgyűlés rendelkezései szerint történik.

 

A kifizetések vagy az elnök önálló, vagy két utalványozásra jogosult elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jog önállóan megilleti az elnököt, illetve megillet két, rendelkezésre jogosult tagot együttesen.

 

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

 

VI.

EGYEBEK

 

1. Az Egyesület elismeri és betartja a Magyar Postagalamb Sportszövetség szabályzatait, döntéseit és előírásait, ha azok nem ellentétesek az Egyesület Alapszabályában rögzített jogokkal, nem sértik a törvényben biztosított egyesületi szabadságot és az önkéntességen alapuló önrendelkezési jogot.

 

2. Az Egyesületi tag csak saját tulajdonú postagalambot tarthat a dúcában, melynek igazoló kártyáját, -vagy azzal egyenértékű átruházó nyilatkozatot- felszólításra fel kell mutatnia. Elveszett saját tulajdonú kártya pótlására a Magyar Postagalambsport Szövetség aláírásokkal és bélyegzővel ellátott igazolást adhat ki.

 

3. Berepült, idegen postagalambot a legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani.

Az ott maradó galambról az eredeti tulajdonost – a különböző lehetőségeket igénybe véve – értesíteni kell.

 

4. Az Egyesületi Alapszabály és főbb tisztségviselők személyének módosítását a bejegyző bíróságon, és a Magyar Postagalamb Sportszövetségben is be kell jelenteni.

 

VII.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

 

Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

  • a tagok kimondják megszűnését; vagy
  • az arra jogosult szerv megszünteti.
  • az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  • az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

 

Az egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.

 

Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően megmaradó vagyont a Magyar Postagalamb Sportszövetségnek kell átadni.

 

 

 

 

 

VIII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

1. Ezt az alapszabályt az Egyesület Küldöttgyűlése 2019. május 30.-án fogadta el, egyidejűleg az 1986. évi alakuló ülésen elfogadott alapszabályát hatályon kívül helyezi.

 

2. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CXLXXV. törvény, illetve a kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak.

 

Kelt, Győr, 2019. május 30.

 

Igazoljuk, hogy az új alapszabály szövege megegyezik közgyűlésen elfogadott 2019.05.30. határozattal.

 

 

 

 

……………………………………………

Egyesület elnöke

 

……………………………………………

Egyesület titkára

 

 

 

Előttünk, mint tanúk előtt:

 

Név: ……………………………………….                Név: ……………………………………….

 

Cím: ……………………………………….                Cím: ……………………………………….

 

Aláírás: ……………………………………                 Aláírás: ……………………………………